Emellett egy sor más kellemetlen fizetnivaló is vár arra, akit elkap a hatóság és a cégbedöntőkre is keményebb idők jönnek – írja a Napi Gazdaság.

A benyújtott adócsomag szerint, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz - a hatályos szabályok szerint ez csak 75 százalék. Az nem változott, hogy alapesetben - praktikusan, ha figyelmetlenségből, nem csalás szándékával keletkezik adóhiány, a bírság a különbözet 50 százaléka - írja a lap.

Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért eddig is az áru értékének 40 százalékát tette ki a bírság, ez jövőre is megmarad. Annyi lesz a szigorítás, hogy annak minimum összege magánszemélyeknél 200, adózóknál 500 ezer forint lesz. Ez egyértelműen a kisebb csalások elleni intézkedés.

Nem ússza meg könnyen, aki feketén foglalkoztatja alkalmazottait. Most sem olcsó mulatság, ha elkap valakit a hatóság feketefoglalkoztatás miatt: a már említett, emelt szintű bírság kiszabásakor alapesetben azt feltételezik, hogy legalább három hónapja foglalkoztatják az érintett alkalmazottakat, így a be nem fizetett adó és járulék ennek fényében alakul. Ez a mininélbér esetében háromszor 78 ezer forintra rakódó teher, ami 63 ezer forint járulék - ehhez jön még a munkavállalót terhelő 47 ezer forint jövedelemadó és 40 ezer forint egyéni járulék.

Nem lesz elveszett iratokra való hivatkozás sem. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása ugyanis egymillió forint bírsággal sújtható. Tipikusan ide tartoznak a bevallások, nyilvántartások, szerződések, számlák, nyugták. A számlák 'elveszítése' összességében nagyon sokba kerül: cégeknek ez 500 ezer forintba fáj majd számlánként, illetve nyugtánként.

OrientPress Hírügynökség