Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t.

Az Éta Aquaridák csillaghullás idején megfigyelhető meteorok a sebességükről ismertek, ugyanis igen nagy, hozzávetőlegesen 66 km/s sebességgel érkeznek, és hirtelen fékeződnek le a Föld légkörébe érve. Idén a raj vasárnap hajnalban éri el maximumát. Az átlagos, óránként 25 meteor helyett most akár óránként 60 hullócsillagban is gyönyörködhetünk - olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint az észlelést megkönnyíti, hogy ekkor égi kísérőnk újhold körüli fázisban lesz, a holdsarló még a 6 százalékot sem éri el. Így a leggazdagabb hullás hajnali 3 és 4 óra között körülbelül fél három után várható, amikor már a radiánspont is a horizont felett lesz.

Mint írták, érdemes kelet felé nézni az égbolton, és jó horizontú, sötét, vidéki észlelőhelyen gyönyörködni a májusi hullócsillagesőben. Ha vasárnap hajnalban nem lenne derült, akkor sem kell csüggednünk, mert az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így előtte és utána egy-két nappal is dús hullócsillagzáport láthatunk a hajnali órákban.

A közleményben felidézik, hogy az Éta Aquaridák az év negyedik legintenzívebb meteorzápora, amely minden év május elején éri el csúcspontját. A meteorraj szülőobjektuma a Halley-üstökös.

Azt írták, a Halley-üstökös átlagosan 76 évente kerüli meg a Napot. A legkorábbi történelmi feljegyzése feltehetően Kr.e. 467-ből származik. Legutóbb 1986-ban járt földközelben, legközelebb pedig 2061-ben tér vissza.

A Föld pályája évente kétszer is metszi az üstökös pályáját, ami két hullócsillag záport is létrehoz. Az intenzívebb raj a leszálló csomó mentén kialakult májusi Éta Aquaridák, a másik pedig a felszálló csomó mentén létrejövő, azonban csak harmadakkora aktivitású, október végi Orionidák - áll a közleményben.